Öreg Pannit a hírhedt battonyai sintér-telepről hoztuk el, halál várt rá! Panni napokig meg sem mozdult, nem evett, nem ivott, nem érhettünk hozzá morgott. A gazdája elvesztése lelki beteggé, búskomorrá tette. Pórázt tettünk nyakába, és erőszakkal kivittük sétálni, morogva tette meg az első lépéseket. Több napos próbálkozás után Pannikánk egyre boldogabb lett, örömmel indult pici görbe lábaival a nagy sétára. Ragaszkodása határtalan! Gazdáját lassan elfeledte, menhely lett az otthona.
Mi is gazdira várunk
Kutyák
Kutyák
Kutyák
Kutyák
Kutyák
Kutyák
Kutyák
Kutyák