Orosházi Állat- és Természetvédő Közhasznú Egyesület Egyszerűsített Éves Beszámolója 2011

 

Orosházi Állat- és Természetvédő Közhasznú Egyesület Közhasznúsági Jelentése 2011

 

 

Orosházi Állat- és Természetvédő Közhasznú Egyesület Alapszabálya


Az Orosházi Állat- és Természetvédő Közhasznú Egyesület közgyűlésén az alapszabályát a következőkben állapítja meg:


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.

Az Egyesület neve: Orosházi Állat- és Természetvédő Közhasznú Egyesület
Székhelye: 5900 Orosháza, Oláh I. u. 31. szám
Működése kiterjed az ország egész területére.
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

2.

Az Egyesület célja:

Az állatvédelmi jogszabályokban foglalt célok gyakorlati megvalósítása, minél szélesebb körben történő propagálása. Az állatvédelem eszméinek hirdetése, ennek jegyében programok szervezése. Orosháza Város és környéke állat- és növényvilágának a megőrzése, különös tekintettel a Gyopárosi tó növény- és állatvilágának a védelmére. A kóborló állatok védelme és annak elősegítése, hogy minél több állat gazdára találjon. Egy olyan kutyamenhely létesítése és működtetése, mely kielégíti az állatvédelmi jogszabályokban foglaltakat, valamint elősegíti az állatok ideiglenes és végleges elhelyezését és biztosítékot nyújt arra, hogy ott az állatok megfelelő színvonalon életük végéig élhetnek.

Orosháza város és környezetének természeti értékeinek feltárása és védelme.

E célok közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.

EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

3.

Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

4.

Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.

5.

A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével.

6.

A közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

7.

Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja.
Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.

8.

Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. Köteles a közgyűlés által hozott döntéseket egységesen képviselni és azokat betartani, eleget tenni az Alapszabályban foglaltaknak.

AZ EGYESÜLET SZERVEI:

KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK

9.

Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok felének jelenléte esetében határozatképes. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike, azt szükségesnek tartja.

A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) nyilvános szavazással választja meg.
Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők megválasztása, az alapszabály módosítása, és az Egyesület feloszlásának kimondása, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést) és ezzel egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít az 1997. évi CLVI. Törvény 19. § alapján. Az alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően 1 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a.)    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.)    bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

AZ ELNÖKSÉG

10.

A közgyűlés 5 /öt/ főből álló elnökséget választ. Az Elnökség tagjai között van az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök és titkár.

A közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) 5 évre választja. A közgyűlés Szigeti Judit…………….alatti lakost elnöknek, míg az elnökség további tagjának választják Kecskeméti Krisztina……………..alatti, Balla Mónika…………..alatti, Csiszár István…………. alatti és Szokolai Imre……… alatti lakosokat.

Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett – dönteni.

Az Elnökség minimum öt tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de évente legalább négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie.

Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a.)    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.)    bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságrahozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

11.

Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlésén esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.


Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).

Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásrajutásától számított 8 napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni.

12.

Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.

13.

Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

14.

Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a társaságnál háromtagú Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság megbízatása öt évre szól, tagjai:
Név: Horváth Sándor
Lakcím: ……………………..

Név: Vincze Béláné
Lakcím: ……………………..

Név: Kiss Ágnes
Lakcím: ……………………

A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:

-    Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
-    Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
-    Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.
-    Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
-    Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
-    Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
-    Megvizsgálhatja, ill. betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a.)    az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b.)    a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Ha a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – nem hívták össze a közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenérzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.


A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

15.

A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ.

A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.

Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.

Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAGSÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

16.

Az Egyesület alapításakor a vezető tisztségviselőket és a Felügyelő Bizottság tagjait az alapítók az alapszabályban jelölik ki. Ezt követően az Egyesület vezető tisztségviselőit, Felügyelő Bizottságának tagjait az Egyesület legfőbb szerve választja meg.

Az Egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a Felügyelő Bizottság tagja.

A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:

a.)    a megbízás időtartamának lejártával,
b.)    visszahívással,
c.)    törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d.)    lemondással,
e.)    elhalálozással.

A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

A vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

17.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

a.)    az Egyesület vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja,
b.)    a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c.)    a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d.)    az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

18.

Az Egyesület képviseletére Szigeti Judit elnök önállóan jogosult és rendelkezik a bankszámla felett.

KÖZHASZNÚSÁGI NYILATKOZATOK

19.

Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. Törvény 26. § c) szerint):

8. természetvédelem, állatvédelem
9. környezetvédelem

20.

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá – amennyiben tagsággal rendelkezik – biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

21.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

22.

Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

23.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

24.

Az Egyesület jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját megyei sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

25.

Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosításadási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentetett közleményben teszi közzé ezen adatokat.

Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a.)    számviteli beszámolót;
b.)    a költségvetési támogatás felhasználását;
c.)    a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d.)    a cél szerinti juttatások kimutatását;
e.)    a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f.)    a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g.)    a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

26.

Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.

Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

27.

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

28.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Kelt: Orosházán, 2012. december hó 04. napján.

                                                                                                                                                                                                    

                                                                                                                                                                      Szigeti Judit  elnök                           
Ellenjegyzem:
Orosházán, 2012. december 04. napján

Dr. Szabó Ervin ügyvéd