Néhány szó az ivartalanításról

 

Milyen általános előnyei vannak az ivartalanításnak? 

Kan kutyák esetén csökken a szökési hajlam, az agresszió, az ebből származó sérülések, az ivarzási időszak alatt okozott közlekedési balesetek gyakorisága, egyes prosztata betegségek előfordulása. Szuka kutyák esetén megszűnnek az ivarzással járó kellemetlen jelenségek: az évente kétszer 2-3 hétig tartó vérzés, a kan kutyák vonzása. Az ivartalanított kandúrok nem jelölgetnek, kevesebbet verekszenek, így ritkábban szereznek súlyos, tályogosodásra hajlamos sebeket, nem gyógyítható vírusos megbetegedéseket (macska leukózis, macska AIDS). Ivartalanított nőstény macskák esetén is csökken az előzőekben említett vírusokkal való fertőződés esélye.

Mikor ivartalanítassuk kedvenceinket?

Ezzel kapcsolatban sok a tévhit. A cél a nem várt utódok elkerülése, ill. az, hogy az eleinte hormonok késztette viselkedés (kóborlás, agresszió) ne váljon szokássá. Mindkét cél a korai ivartalanítással érhető el, melyre mind kutyusok, mind cicusok esetén az 5-6 hónapos életkort javasoljuk.

Milyen további előnyei vannak a fiatal életkorban végzett ivartalanításnak? 

A fiatal állatok sokkal könnyebben viselik a műtéti altatást, sebeik jobban, gyorsabban gyógyulnak. A nagytestű kutyafajták fiatal egyedei ebben az életkorban kisebb tömegűek, ezért esetükben a műtét is kevesebbe kerülhet. A fiatalon ivartalanított szuka kutyák esetén az emlődaganatok előfordulási aránya is csökken.

 

 

Tények és tévhitek az ivartalanítással kapcsolatban

 

Tévhit: “Minden nőstény kutyának és macskának ellenie kell egyszer, hogy boldog és egészséges legyen.”
A kijáró nőstény macskák a kandúrokkal érintkezve nagy eséllyel fertőződnek vírusos betegségekkel, amilyen például a leukózis, vagy a macska-AIDS. A következő párzáskor pedig továbbadják a betegséget a még egészséges kandúroknak is. A komplikáció mentes ellés önmagában is fájdalommal és stresszel jár, ha viszont komplikáció adódik, az anyaállat életébe is kerülhet. Az állatoknál nem okoz pszichés zavarokat, ha nem születnek utódaik. Esetükben a párzás nem a tudatos családtervezés része, sem pedig örömforrás, pusztán a petefészek által termelt hormonok hatásának eredménye. Az utódgondozás pedig arra a hat (8-10) hétre korlátozódik, amíg az utódok önállóvá válnak.

Tévhit: “Aki szereti az állatát, az nem teszi ki olyan kínzásnak, amilyen az ivartalanítás is.”
Az ivartalanítás altatásban történik, és a műtétet követő fájdalomcsillapítás alapkövetelmény. A műtét okozta kellemetlenség össze sem mérhető az ellés okozta fájdalommal, vagy azokkal a betegségekkel, amelyek a műtét elmaradása esetén alakulhatnak ki.

Tévhit: “Az ivartalanítás elhízást okoz.”
Nem így van. Elhízást a túltáplálás és a mozgásszegény életmód okoz. Az ivartalanított kutya és macska táplálására is éppúgy oda kell figyelni, mint a nem ivartalanított társaikéra, ezen kívül elegendő aktivitást kell biztosítani a számukra.

Tévhit: “Állatorvosom csak azért javasolja az ivartalanítást, mert pénzt akar keresni vele.”
Az ivartalanítás nem csupán egy nyisszantás. A kíméletes altatásnak, az altatás közbeni monitorozásnak, a minőségi varróanyagoknak, eszközöknek, gyógyszereknek, a műtő felszerelésének költségei vannak, amelyeket az állatorvos csak akkor tud biztosítani, ha megfelelő ellenértéket kér a szolgáltatásért. Még ezeket figyelembe véve is a pénztárcája ellen dolgozik az az állatorvos, aki ivartalanítást végez. Hosszú távon ugyanis sokkal több bevételt jelentene számára az ellések levezetése, a született almok egészségügyi ellátása, megelőző vakcinázása.

Tévhit: “Nem szabad a természet rendjébe beavatkozni azzal, hogy egészséges állatokat megcsonkítunk az ivartalanítással.”
A természet rendjébe már akkor beavatkoztunk, amikor a macskák és kutyák vadon élő őseinek életterét megváltoztattuk. A túlszaporodott kutya- vagy macskapopuláció éhező, kóborló egyedeiért is mi – a társadalom – vagyunk felelősek.

Tény: Egyetlen nem ivartalanított kutya vagy macska szülőpárnak 10 év alatt kevés híján 20 millió (!) utóda születhet!!!!!!
Évenként kétszeri kölykezéssel, alkalmanként négytagú alommal számolva, valamint feltételezve azt, hogy egyenlő arányban születnek nőstények és hímek, az utódokat sem ivartalanítják és ők is ugyanolyan ütemben szaporodnak tovább.

Tény: A nem ivartalanított nőstény macskákban és kutyákban idős korban nagy valószínűséggel alakul ki gennyes méhgyulladás vagy emlődaganat.
A gennyes méhgyulladás sürgős műtéti beavatkozást igényelő, életveszélyes állapot. Sajnos az esetek egy részében már olyan későn ismerik fel a betegséget, hogy a műtét sem mentheti meg az állatot, mert addigra súlyos szövődmény (pl. vese,- májelégtelenség vagy szepszis) alakult ki. Az emlődaganatok csupán elenyésző része jóindulatú. A többség hajlamos távoli áttétek képzésére, elárasztva daganatgócokkal az egész szervezetet. Az említett betegségek általában idősebb korban alakulnak ki, amikor az operáció és az altatás kockázata eleve nagyobb, mint a fiatal, egészséges állatok esetében. Ezek a betegségek megelőzhetőek idejében elvégzett ivartalanítással.

Tény: A magyarországi állatmenhelyek zsúfoltak, az ott lakó állatok többségének esélye sincs arra, hogy valaha is meleg otthona, szerető gazdája legyen.
Ha – nagyon helyesen – otthont adunk közülük egynek, azzal még csak ezen az egye állaton segítettünk. Ha viszont kedvencünket idejében ivartalanítjuk, ezzel nullára csökkentjük annak esélyét, hogy a nálunk született szaporulat is a kóbor, vagy menhelyen tengődő állatok létszámát gyarapítsa. Ezen kívül az a szerető gazdi, aki a kedvencünk kölykeit fogadta volna be, elmehet a menhelyre és megmenthet még egy kilátástalan sorsú állatot az örökbefogadással.